Ópium - Egy elmebeteg nő naplója
színes magyar játékfilm, 108 perc, 2007 16 éven aluliak számára nem ajánlott

Film magyar címe: Ópium - Egy elmebeteg nő naplója
Film eredeti címe: Ópium - Egy elmebeteg nő naplója
Film egyéb címe: Opium: Diary of a Madwoman
Stílus: (HU) dráma, ,
Stílus: (EN) Drama
IMDB értékelés: 6.4
Főszereplők: Ulrich Thomsen, Kirsti Stuboe

A film készítőinek adatai:
Kiadó: EuroArts Entertainment
Kiadás dátuma: 2007-03-29
Rendezte: Szász János
Fényképezte: Russell Carpenter
Vágó: Craig McKay
Zene: Graeme Revell

Szereplők: Szőllősi Géza, Börcsök Enikő, Manuel Laval, Ulrich Thomsen - Dr. Brenner, Szász János, Bognár Gyöngyvér, Kirsti Stuboe - Gizella, Rába Roland, Szőllősi Zoltán, Matthias Schwab, Mádl Miklós, Molnár Erika, László Zsolt - Dr. Moravcsik, Máthé Tibor, Sipos István, Kassai László,

Film egyéb adatai:
Plot: (HU) 1913, Magyarország. Brenner József író-orvos története egy újkori Faust-történet. Brenner orvosként dolgozik egy múlt század eleji elmegyógyintézetben. Már hónapok óta írói válságban szenved, egy sort sem képes papírra vetni. És közben a morfium rabjává válik. Egy nap új beteget bíznak rá, a huszonnyolc éves Gizellát. Az elmebeteg nő viszont csak ír és ír, ő saját naplója rabja, nem képes letenni a tollat. A fiatal nőn mind jobban elhatalmasodik a kényszerképzet, hogy egy idegen, gonosz erő költözött belé. Brenner féltékeny lesz a nőre, aki zseniálisan, megszállottan alkot. A kezdeti orvos-beteg viszony fokozatosan alakul át, orvos és beteg egymásba szeretnek, kapcsolatuk szexuális tébollyá hatalmasodik. Brenner az asszony testén keresztül akar kapcsolatba lépni a Gonosszal, és visszaszerezni képességét az írásra. Brenner doktor szövetséget akar kötni vele, hogy segítségével mindazt megvalósítsa, ami eddig neki nem sikerült. A Gonosz azonban testestül-lelkestül akarja magának Brennert. Ezért a szövetségért nagy árat kell fizetnie az orvosnak. Gizella cserébe, arra kéri Brennert, hogy vágja ki az agyát, szabadítsa meg a Gonosztól, hozza el számára a felejtést. Brennernek nincs választása. El kell pusztítania Gizellát: az egyetlen embert, akit igazán szeretett. Bemutató dátuma: 2007. március 29. (Forgalmazó: Hungarotop)
Plot: (EN) A drug-addicted doctor (Thomsen) who works in an asylum discovers that one of his patients (Stubo) is a gifted writer. |
Megvásárolható: http://www.divido.hu/index.phtml?op=product&product_id=14390&p=pd
Letölthető film mérete: 1400 Megabyte


Kritikák, ismertetők:
Ópium - Egy elmebeteg nő naplója
Forrás: PORT.hu, Dátum: 2007-02-07, Szerző: Gulya István
A megkopott külsejű és tartalmú XX. század elejei magyarországi pszichiátrián - a Moravcsik-intézetben; a főigazgató: Moravcsik doktor (László Zsolt)- "a sátán uralta", folyamatos íráskényszertől és kényszerképzetektől gyötört nőbeteg könyörög a megváltásért (a felejtésért: "kérem, vágja ki az agyamat") az - amúgy - novellákat szövegező kezelőorvosának. A film Csáth Géza művei alapján született, Szász János rendezte és írta (utóbbit Szekér Andrással). Szász filmhősei - irodalmi alapanyagokat felhasználva - a létezés és az erkölcs határait boncolgató figurák. Amennyiben szükséges, márpedig erre gyakorta (minden esetben) sor kerül, áthágják a határokat - "természetesen" morális kételyektől gyötörve -, sorstragédiájuk, elkerülhetetlennek látszó végzetük (hübriszük) ebből fakad (Woyczek, 1994, Witman fiúk, 1997).Mondhatnánk: Csáth Géza (született: Brenner) és Szász szükségszerűen találtak egymásra. "Második közös munkájuk" székhez tapasztó. De nem azért, mert értelmiségi körökben jó ideje divatos rajongani Kosztolányi Dezső sokáig (és többnyire még mai is) mostohán kezelt unokatestvéréért, aki - amúgy - orvosként gyűrte maga alá a mindennapokat (és a nőket), és elkötelezett híve és hazai úttörője volt a hazai pszichoanalitikus iskolának és módszereknek, és ugyebár függött a drogoktól. (Mint ahogy mestere, Sigmund Freud. Bár ezt kevesen tudják, vagy illik tudni.)Szász meglátása szerint az Ópium? egy narratív kamarafilm, vagyis kétszereplős, szűk térben játszatott dráma. Az igazsághoz tartozik, hogy azért kamarafilm (vagyis visszafogottabb hely- és stábigényű), mert - egy meghiúsult tervét követően - érthetően mielőbb filmet akart forgatni a Witman fiúk rendezője, akár a szűkebb anyagi lehetőségeken belül. A direktor a Szöllősi Géza art designer (Taxidermia) megálmodta és áttervezte komáromi Monostori-erődbe helyezi a cselekményt, hasznosítva az art designer furcsa és bizarr tárgyait, orvosi masináit is.Dr. Moravcsik (László) múlt századi intézetébe utazik dr. Brenner József (Ulrich Thomsen), aki idejétmúltnak tartja az intézményvezető gyógymódszereit, viszont mint drogfüggő, itt könnyen juthat morfiumhoz, ópiumhoz. Függése ugyanilyen erős az íráshoz is, ám jó ideje képtelen egyetlen sort a papírra vetni. Nem így a gondjaira bízott Klein Gizella (Kirsti Stub?), aki folyton, sokat és nagy szenvedéllyel körmöl. Az orvos egyszerre viszolyog és csodálja kezeltjét, irigyli annak szenvedélyét. Még úgy is, ha mindennek nagy az ára: a "nőt megszállja a gonosz", vagyis az elborult elme. Az ápolt és a kezelő végzetesen közel kerül egymáshoz - aminek jó vége nem lehet.Az ősbemutató dátuma: 38. Magyar Filmszemle, 2007. február 4.

Délutáni ópium Jókaival
Forrás: Index, Dátum: 2007-02-06, Szerző: Földes András
A morfiumfüggő elmeorvos, Csáth Géza regényéből készült Ópium festői díszletek közt szembesíti a nézőt a századeleji elmegyógyintézet borzalmaival. Az viszont nem derül ki, miért gabalyodik egymásba az orvos és grafomán betege.Az Egy elmebeteg nő naplóját nem Jókai Mór írta, mint azt a kevéssé felkészült néző hihette volna Szász János filmje alapján. A kábítószeres lázálmokat, tépelődést és nőzést orvosi precizitással lejegyző Csáth Géza írásából ugyanis olyan udvarias, mértéktartó, mondhatni nett film született, mintha a rendező direkt vasárnap délutáni tévézéshez forgatta volna.Ennek megfelelően aztán az Ópiumnak vannak feltétlen erényei. Így például szépen felmondja a történetet. Van a morfiumfüggő elmeorvos-író, aki egy nyomasztó, börtönre emlékezető klinikán találkozik a sziporkázó fantáziájú, őrült lánnyal.A lány az elektrosokk, a hideg vizes merítés és egyéb gyógymódok közti szünetekben egy láthatatlan démonnal viaskodik, és vastag könyveket ír tele a látomásaival. Az orvos-írót viszont a kábítószerfüggősége gyötri, miközben a legmélyebb alkotói válságba merül, és egy sort sem képes írni.Az orvos akkoriban forradalminak számító pszichoanalízise megnyitja a lányt, aminek következtében emberileg, majd testileg is közel kerülnek egymáshoz. De persze ez egy kelet-európai történet, úgyhogy nincs leányszöktetés a várfalon keresztül acélsodrony és csigarendszer segítségével.Az izgalmas menekülés helyett fájó és romlott dolgok történnek velük, míg nem marad egyetlen részlet sem homályban. Szász János aprólékosan kidolgozott, remekül fényképezett, mellbevágóan erős színészi alakításokkal dolgozó filmet csinált (a két főszereplőt Dániából és Norvégiából importálták).Csak az nem derül ki, miért volt érdekes Csáth Géza a rendező-forgatókönyvíró számára. A történetet megkapjuk, viszont nem látunk bele az őrület világába, nem értjük meg az írói fantázia és a lélek démonainak kapcsolatát. Tehát azt, amiről az eredeti szöveg szól.A feladat amúgy nem lehetetlen. A világegyetem leghíresebb heroinista írójának, William Burroughsnak önéletrajzi elemekkel dúsított könyvéből például olyan filmet forgatott David Cronenberg, hogy a néző napokkal a megtekintése után is bizonytalan mozdulatokkal nyúlt a fecskendő vagy az LSD-bélyeg után. A Meztelen ebédben hátborzongató természetességgel csúszott össze a valóság és a vízió, barátságos kávézókban tűntek fel óriási mutánsok, míg végül senkinek nem maradtak kétségei, hogy miért mászott bele Burroughs a pszichodelikus mocsárba.Ugyanezt a kérdést Szász János távolságtartóan, finomkodva kezelte, amiről nem az érzékelés határait és az inspiráció mélységeit kutató művész, hanem egy okoskodó tévépszichológus jutott eszembe.Az Ópium mindazonáltal sajátos hangulatú film, köszönhetően az elmegyógyintézet kidolgozottságának. A fojtóan zárt és betegesen precíz világot a Komáromi erődben rendezték be.A látványvilág kialakításában az a képzőművész is részt vett, akinek furcsa, felkavaró alkotásai a Taxidermiában is feltűntek. Szöllősi Géza a tavalyi filmszemlén győztes filmhez látványterveket készített és az ő munkái voltak a film preparátorának zseniális és perverz alkotásai.A fiatal képzőművész az Ópiumhoz kínzóeszközöknek tűnő, míves, réz és bőr szerkezeteket készített. Szöllősi Géza munkáiból a napokban nyílt kiállítás a Körzőgyárban. A Taxidermiához készített preparátumai és tervei mellett kiállították néhány, az Ópium című filmben feltűnő alkotást is. Sajnos nem láthattuk a hidegvizes medencét, a patinás villamosszéket, és egyéb, doktor Mengele munkásságát idéző szerkezetét.Az értő közönséget azonban kárpótolják az állati bőrből, húsból, inakból varrt, formalinban ázó pinák, amelyek egyik oldalról sokkolóan élethűek, a másikról pedig a művészi kibontakozás jeleit tartalmazzák.A tégelyek előtt állva megállapítottuk, szerencse hogy Szöllősiből művész lett, mert a másik út megérzésünk szerint a sorozatgyilkos lett volna.

Ópium
Forrás: Heti Válasz, Dátum: 2007-04-05, Szerző: Szabolcs Imre
A filmszemle felfokozott légköre és az új Szász János-film iránt megnyilvánuló várakozás után, az országos bemutatón higgadtabban tudjuk nézni és értékelni az Ópiumot. Lenyűgöz a képi világ, Máthé Tibor olyan artisztikus felvételeket tár elénk, hogy azt hisszük, Huszárik Zoltán és Sára Sándor Szindbádját látjuk megelevenedni. A képzettársítás csak látszólag esetleges, hiszen a filmek alapjául szolgáló irodalmi alkotások megjelenési ideje szinte évre pontosan megegyezik. Kitűnő a helyszín megválasztása, hiszen a komáromi vár börtönszerűen vastag falaival a Freud előtti pszichiátria felfogását és lehetőségeit mutatja. Mivel alapos munkát végzett a kellékes is, az operatőr hosszan rajta feledkezhet a múlt század első évtizedének relikviáin, mely korban minden egyes tárgy még iparművészeti remek volt, nem eldobásra, hanem generációknak készült. Ritkán szólunk a hangmérnökök teljesítményéről. Hallunk minden egyes szippantást a cigarettából, megfelelő tónusban csikorog az ajtó vagy sercen a bőr a tű benyomásakor. Tökéletes a vezérmotívumként végigvonuló zenei aláfestés rögzítése is. Szász János most is kiválóan választott és instruált színészeket. A norvég drámai-színpadi színésznő, Kirsti Stuboe alakítja nagy erővel az elmebeteg nőt, Klein Gizella kisasszonyt, míg Brenner doktort az európai filmekből már ismert dán Ulrich Thomsen formálja meg. Méltó társuk az intézményvezető szerepében László Zsolt. Az Ópium kapcsán egyetlen kérdés merül föl: ha a részek szakmai és esztétikai szempontból tökéletesek, miért tűnik az egész film kissé üresnek és kimódoltnak?Az Ópium forgatókönyvét Csáth Géza írásaiból a rendező és Szekér András írta. A választást magyarázhatja Szász János személyes vonzalma a tragikus sorsú íróhoz, hiszen az Anyagyilkosság című novellából készült Wittmann fiúk bejárta a világot. Másrészt Csáth Géza neve már nem ismeretlen sem Európában, sem Amerikában, az általa megjelenített világ összetevői, elsősorban a tudattalan és a narkotikum ma is felkelthetik az érdeklődést. A történet időrendjét a Csáth Géza naplójából fölolvasott, leírt dátumok és bejegyzések adják. Az első 1913 októberéből való, ekkor érkezik meg Brenner doktor (Csáth civil neve) a Winkler professzor által vezetett klinikára, tébolydába. Az utolsó, a következő év januári bejegyzés Brenner távozását rögzíti. Brenner, aki ekkor már a pszichoanalízis híve, fenntartásokkal fogadja a középkori kínzóeszközökre emlékeztető gyógyászati berendezést, az alkalmazott módszereket. A professzor felkéri kollégáját, hogy vegye át Klein Gizella kezelését. G. kisasszony élettörténetét Csáth orvosi tanulmányából, Az elmebetegségek pszichikus mechanizmusa című írásából ismerhetjük. E szerint az eredetileg fölállított kórisme a dementia paecox volt, ezt módosította Brenner paranoia hystericára. Szász és a kiváló színésznő klinikai pontossággal mutatja be a betegség tüneteit, legyen az a nyelőcső összeszorulása vagy a sajátos íráskényszer, de mégiscsak egy folyamat utolsó állomását látjuk, az elborult elme vergődését, testi-lelki kínjait. Állapotán sem a freudi analízis, sem a hagyományos kezelés, sem a néző nem tud segíteni. Vagy ha mégis megpróbál, csak nagyobb szenvedést okoz.Az elmebeteg nő sorsával párhuzamosan fut Brenner küzdelme a narkotikummal és az írással. Az előbbire vonatkozóan - néhány ihletetten fényképezett hevítésen és belövésen kívül - az Ópium című novella híres-hírhedt passzusait hallhatjuk, mely szerint a mákony kitágítja az egyedi és szűkös emberi lét korlátait. Ezen a századfordulós-szecessziós szemléleten már túl van a néző, Brenner-Csáth pedig még innen van a valódi tragédián, a tudat még kontrollálja az ópium mennyiségét és hatását. A filmbeli jelenben nincs tétje a problémának, mint ahogy a grafománia betegségtünet, az írásképtelenség pedig egyéni alkotói válság. Nem több.

31 sor, 1670 betű
Forrás: Filmtekercs.hu, Dátum: 2007-02-06, Szerző: ifj. Sergő András
Szász János Ópium - Egy elmebeteg nő naplója című filmjének sajtóvetítése kisebb palotaforradalmat okozott. Pótsajtóvetítést is kellett tartani, szintén szép számmal. A nyilvános előadások is megértek pár teltházat a 2007-es Filmszemlén. Mi ez a nagy érdeklődés?Az Ópium egy mesterien összerakott mű. Nem érezni rajta semmi bizonytalanságot, Szász János pontosan tudta, honnan hová szeretne eljutni. A filmnek így igazán van eleje és vége. Úgy, hogy közben semmi nem tereli el figyelmünket. Mi is a lényegre kell, hogy koncentráljunk, mert nem tudunk másra.Mondhatom tehát, hogy remek rendezői film, tartalmat sugalló hűvös színekkel, remek női alakítással. Ám ugyanakkor valahol nézhetetlen alkotás. Azon túl, hogy az embert a fizikai rosszullét gyötri a film alatt és még utána is egy órán át, szóval ez azon filmek típikus példája, amelyeket nézni borzasztó, visszagondolni rá pedig éppen fölemelő.Mert miről van szó? Brenner József (Ulrich Thomsen; a filmben elhallgatott művésznevű Csáth Géza) pszichiáter és író 1913-14-ben. Új munkahelyre kerül, egy elmegyógyintézetbe, ahol egyszerre gyötri saját írói képtelensége, vagyis az ihlet hiánya, ahogy ő mondja: 0 sor, 0 betű; és egyik betegének, Klein Gizellának (Kirsti Stuboe) eszement írói mennyisége. Eszement, szó szerint, mert - mint írtam - bolondok házában vagyunk. A folyamatos és kényszerű írás azonban a Sátán műve, hiszen ahogy Gizella mondta, megszállta őt az ördög, és az altestében lakozik. Brenner doktor pedig úgy gondolja, ha ő is szövetségre lép az ördöggel, akkor neki is megjönnek a szavak. És jól gondolta. Doktor Brenner igazi Doktor Faustus.Az Ópium tehát egy elmebeteg gondolat végigvezetése, azonban tele olyan mindennapi dolgokkal, mint a szenvedés, a művészet felemelő és egyben lesújtó, kínzó érzése. Szász János Odi et amója nem feltétlenül szűkíti a magyar mozi és a magyar nézőközönség közötti mérhetetlen szakadékot, sőt. De filmje igazi áldozat a filmművészet oltárán.

Johanna a tébolydában
Forrás: Prae.hu, Dátum: 2007-02-08, Szerző: Dunajcsik Mátyás
A tébolyda egyben szemétdomb, karantén és tudatalatti: humanitásból, iszonyból és tudományból sűrűn szőtt szőnyege alá bűntudat nélkül bárki és bármi besöpörhető. A 19-20. századra azonban általános létmetaforává vált: a tébolydán kívül nincs élet, ez a zárt világ a létezés egyetlen lehetséges helyszíne. ... sed fieri sentio et excrucior.... és a szívem élve keresztre feszít.Catullus, Carm. 85.(Szabó Lőrinc fordítása) Az idei filmszemle egyik nagy tanulsága, hogy a lassan (újra) világszínvonalúvá váló kortárs magyar filmművészet kezdi (újra) felfedezni magának a több mint száz éve világszínvonalú magyar irodalmat. A folyamatot a Parti Nagy Lajos novelláiból készített Taxidermia indította meg tavaly, idén a nagyjátékfilmek között az Emelet című Kertész-adaptáció és a Bodor Ádám-regényből készített Dolina folytatta a sort. Ebbe a vonulatba illik bele Szász János Ópium - Egy elmebeteg nő naplója című filmje is, jóllehet nem szigorú értelemben vett adaptációról van szó, hiszen a forgatókönyvírók (Szekér András, Szász János) Csáth Géza különböző műveiből formáltak egy önálló történetet. A film zenei aláfestésében az egyetlen szöveges mű Catullus híres, Odi et amo (Gyűlölök és szeretek) kezdetű, 85. carmenjének megzenésítése. A két főhős egymásba-pusztulásának azonban sokkal kevesebb köze van a szerelemhez vagy a gyűlölethez, mint a megmagyarázhatatlan és indokolatlan sors működéséhez, mely a szenvedésen, a passión keresztül juttatja el az arra kijelölteket a tudás, végső soron azonban a nemlét extatikus tapasztalatához, mely legvégső szimbólumát már Krisztus előtt (lásd mottó), utána azonban visszavonhatatlanul, a keresztre feszítésben találta meg. Szenvedéstörténeteket látunk tehát, melyet a kereszténységen túl át- meg átszőnek a 19. század patologikus és messianisztikus művészképének elemei, melynek hazánkban - József Attila és Hajas Tibor mellett - Csáth Géza az egyik legfontosabb képviselője, mind életében, mind műveiben. A film helyszíne egyetlen hatalmas klauzúra, a bezártság tovább nem fokozható, paradigmatikus helyszíne: az elmegyógyintézet. Hiszen a tébolyda a totális börtön, testé és léleké egyaránt. Fegyelmezésre berendezkedett napnyugati kultúránk fegyintézetbe azokat zárja, akiket ért ugyan, de el nem képes viselni; tébolydába azonban azok kerülnek, akiket sem elviselni, sem megérteni nem képes a többségi társadalom organizmusa. A tébolyda egyben szemétdomb, karantén és tudatalatti: humanitásból, iszonyból és tudományból sűrűn szőtt szőnyege alá bűntudat nélkül bárki és bármi besöpörhető. Hogy a fehérember legkedvesebb szenvedélye önmaga és mások elfojtása, abból logikusan következik, hogy a 19-20. századra a tébolyda már mint általános létmetafora válik értelmezhetővé. A létezés magamra-zártságából a magamon-kívül-lét (ex-stasis!) felé pedig csak idegen anyag beengedésével lehetek képes kitörni. Ennek pedig két útja van, ahogyan a börtönnek és a dresszúrának is két frontja, két arca, két síkja: a testé és a léleké. Felnyithatom a testemet az orvostudomány varázsvesszőjével, és felnyithatom a lelkemet a művészet, nevezetesen az írás eszközével.A film két főszereplője között, úgy tűnik, a sors hibásan osztotta el a szabadságba jutás lehetőségének eszközeit. Klein Gizellának, az elmebeteg nőnek orvosi segítségre lenne szüksége, átmeneti nyugalmat mégis csak az írás végtelenített, monomániás szenvedélye képes neki biztosítani; Brenner József, a pszichiáter-író mindenét odaadná néhány valamirevaló sorért, mégis a saját testébe fecskendezett orvosi szer, a morfium az egyetlen, mely ideig-óráig kiutat mutat neki a létbörtön fojtogató falai közül. A Moravcsik-klinikán való találkozásukat követően rájönnek, hogy a szabadulás kulcsa a másikba van belezárva. Az Ópium ennek az oda-vissza felnyitásnak a története, ahogyan a kulcsok végül a megfelelő dobozokba kerülnek. Ami voltaképpen happy end is lehetne, ha a létbörtönön túl volna valami egyéb a Semminél. (Vö. Schopenhauer.) Klein Gizella ugyan a rituális lobotómia után megszabadul a gonosztól, de már csak üres héj, vegetáló test, növény. Brenner távozik a klinikáról, fejében új regényének - Gizellától lopott - mondataival, de ez a menekülés csak illuzórikus. Ugyanis a tébolydán kívül nincs élet, ez a zárt világ a létezés egyetlen lehetséges helyszíne. Szász filmjének igazi főszereplője is maga a helyszín, a két főhős csupán akcidencia, akik két ellentétes fénytörésben, a barikád két oldaláról (orvos és páciens) adnak számot ugyanarról a tapasztalatról. Atmoszféra mindenek fölött. A rendező látomása Máthé Tibor operatőr és a Taxidermiában már bizonyított Szőllőssi Géza art designer keze alatt válik lenyűgöző, iszonytató, s az esztétikum palliatív gyógyfürdőjén átmosott, stilizált-ritualizált lázálommá. Magyar filmben talán először a Dealer állított elénk ilyen hasonlóan szuverén, bőrünk alá is beférkőző, szuggesztív képi világot, mely a nézőt esztétikai érzékénél fogva ragadja meg, de addig nem ereszti, míg az iszonyatot a torkán le nem nyomta. Ezért az élményért korábban főként külföldi rendezőkre kellett hagyatkoznunk, Greenawayre, Cronenbergre, Bergmanra, vagy a japánokra. Főszereplőkért még így is külföldre kellett menni, Ulrich Thomsen (Brenner) és Kirsti Stub? (Gizella) kettőse meghatározza a filmet, döbbenetes erővel és finomsággal. Brenner szenvtelenül figyelő, saját érzelmeit és ópiumfüggőségét letargiával és hidegséggel függönyöző alakjára talán lehetett volna találni megfelelő magyar színészt. Abban viszont nem tudok nem egyetérteni egyik barátommal, hogy jelenleg nincsen a láthatáron olyan magyar színésznő, aki képes lett volna Gizella szerepét ilyen erővel eljátszani (Talán a táncos Ladányi Andrea képes lett volna valami hasonlóra. Egyébként a rendezőtől tudható, hogy a felkért magyar színésznők sorra visszautasították a szerepet.)A stilizáltan tökéletes skandináv arc mögött egy filmtörténeti lépéssel feldereng Liv Ullmann és Bibi Andersson egymásba olvadó arca a Persona képeiből, ez azonban csak félút, hiszen Stub? mimikai passiójának archetipikus elődje nem más, mint a szintén skandináv rendező, C. T. Dreyer 1928-as Jeanne d'Arc című filmjének máglyán szenvedő Johannája. A szétfutó rokonsági szálak tovább folytathatók, hiszen a szenvedés tárgyi eszközeinek rögeszméje szintén Dreyer passiófilmjében jelenik meg először, jóllehet a szobrászi igényességgel és kafkai fantáziával megálmodott orvosi műszerek a modern nézőnek inkább Cronenberg beteg játékszereit juttatják az eszébe (vö. "nőgyógyászati eszközök mutáns nők kezelésére" a Dead Ringers című filmben). Nem véletlenül, hiszen az Ópium a roncsolódó, hibás és mutáns test-lélek mellett (melyre az emberi racionalitás kétségbeesett válaszai az irracinális fizikai eszközök és tárgyak), a drogok és gyógyszerek tematikáján keresztül is kapcsolódik Cronenberg filmjeihez. Az ember alkotta, különböző tudatmódosító vegyületek a testbe fecskendezhető, és abba beépülő tudományként nem mások, mint a kínzóeszközök egy fokkal misztikusabb, és így persze uralhatatlanabb változatai. A festményszerű képek, a legnagyobbakat idéző színészi alakítások, a találó helyszínválasztás klerikális, apácás absztrakciója, a patinás irodalmi alapanyag, a jól megválasztott zenék és a zseniálisan beteg tárgyi környezet ellenére azonban, melyek után a hozzám hasonló dekadens esztéta mind a tíz ujját megnyalja, a bennem élő egyszerű mozilátogató mégis némi hiányérzettel kel föl a kényelmes plüssfotelből. E hiányérzet oka valószínűleg abban keresendő, hogy bár az előbb felsorolt területeken sikerült a film készítőinek a lehetetlen - vagyis felnőni Csáth Géza írásművészetének pokoli hegycsúcsaihoz -, a forgatókönyv tekintetében inkább csak kompromisszumokról beszélhetünk. Irodalmi anyagát tekintve a forgatókönyv alapjául Csáth Naplói, Ópium című rövid esszéje, valamint az Egy elmebeteg nő naplója című orvosi értekezése szolgál, vagyis nem az irodalmi adaptációk hagyományos kiindulópontjának számító, történetmesélésen alapuló, cselekményes szövegek. Két napló és egy esszé megfilmesítésére a legkézenfekvőbb megoldásként a folyamatos hangalámondások képekkel, zenével és színészi alakítással való aláfestése kínálkozik, és Szász filmje sajnos ritkán lép túl ezen a biztonságos, túlságosan is biztonságos kereten, s így alkotása többnyire illusztrált szöveggé, egy Csáth szövegein alapuló zseniális filmesszévé alakítja alkotását ahelyett, hogy egy igazi játékfilmet készített volna. Pedig a két naplót összedolgozó dramaturgiai eljárás (a szerelmi szál bevezetése, mely a detektív-narratíva mellett a minden történetmesélés alapvető eszköze) erről az igényről tanúskodik (a film alkotói is a legtöbbször love story-ként aposztrofálják az Ópiumot), és nem is keresgél rossz helyen, hiszen a két forgatókönyvíró ötlete tulajdonképpen működik. Mégis, két igazán filmszerű, működő jelenetet sikerült a filmben felfedeznem: az egyik, amikor Gizella rátámad a fürdőben a Brenner által elcsábított Hortenzia nővérre ("Megbaszattad magad az új orvossal, és ezért meg fogsz dögleni!"), a másik pedig Brenner és Moravcsik utolsó dialógusa (Moravcsik: Elolvastam az írásait. Maga valóban egy szörnyeteg. Brenner: Megtisztel. [...] M.: És megtalálta már az új témáját? B.: Igen. A gonoszról írok. M.: És milyen? B.: Erős. És buta.).Hogy az újabb, nagy formátumú, magyar művészfilmben a vizuális-atmoszférikus alkotóerő vulkánszerű előtörése során a történetmesélés dramaturgiai oldala sérül, az már a Taxidermia kapcsán is aggodalomra adott okot. Ott Parti Nagy szintén kevéssé a történeten, mint inkább a nyelvi megformáláson keresztül ható szövegeinek megfilmesítésekor a szerző nyelvköltészetének anyagiságát, testiségét a rendező ugyan sikeresen, és üdítően friss, radikális alkotóerővel fordította át az anyag és a test költészetévé, a három egybefűzött történet mégis mintha csak apropóul szolgált volna a film grandiózus, képzőművészeti irányú látomásaihoz. Hasonlóképpen hiányzik a dramatikus, jelenetekkel és dialógusokkal operáló gondolkodásmód az Ópiumból is, pedig a nemzetközi színtéren Pálfi és Szász előképeinek, rokonainak tekinthető már említett Greenaway, Cronenberg, sőt Lynch vagy a japánok filmjeiben, és a Szásznál szintén előképnek tekinthető Bergman Personájában is ez az oldal éppen olyan erős, mint a mieink által, úgy tűnik, végre elsajátított, vizuális világ. Márpedig az egyik aligha van meg a másik nélkül, és valószínűleg a történetesség ismerős, kapaszkodót nyújtó fonala az, ami ezeket az alkotókat nemcsak a szűk művészeti elit, hanem az igényes, szélesebb közönség köreiben is elismertté tehetné. Mindezek ellenére az Ópium egy rendkívül erős, új filmművészeti vonulat ragyogó darabja, mely joggal követel magának helyet a nemzetközi színtér arénájában is, ennek pedig örülni kell, valamint sürgősen kinevelni egy szépíróinkhoz és filmrendezőinkhez méltó forgatókönyvíró-generációt.(Az Ópium a 38. Magyar Filmszemlén elvitte a legjobb rendezés, a legjobb operatőri munka és a legjobb hang díját, valamint Szász János megkapta a filmért a külföldi kritikusok Gene Moskowitz-díját is.)



Ópium - Egy elmebeteg nő naplója DVDRIP és DVDR FILM!
MOZIFILM LETÖLTÉS INGYEN

Ópium - Egy elmebeteg nő naplója MOZI OTTHON MOST!
INGYEN MOZIFILM LETÖLTÉS

Ópium - Egy elmebeteg nő naplója DVDRIP és DVD FILM LETÖLTÉSE INGYEN Ópium - Egy elmebeteg nő naplója DVDRIP és DVD MOZIFILM LETÖLTÉSE INGYEN Ópium - Egy elmebeteg nő naplója DVDRIP és DVD FILM LETÖLTÉSE INGYEN Ópium - Egy elmebeteg nő naplója DVDRIP és DVD MOZIFILM LETÖLTÉSE INGYEN Ópium - Egy elmebeteg nő naplója DVDRIP és DVD FILM LETÖLTÉSE INGYEN Ópium - Egy elmebeteg nő naplója DVDRIP és DVD MOZIFILM LETÖLTÉSE INGYEN Ópium - Egy elmebeteg nő naplója DVDRIP és DVD FILM LETÖLTÉSE INGYEN Ópium - Egy elmebeteg nő naplója DVDRIP és DVD MOZIFILM LETÖLTÉSE INGYEN Ópium - Egy elmebeteg nő naplója DVDRIP és DVD FILM LETÖLTÉSE INGYEN Ópium - Egy elmebeteg nő naplója DVDRIP és DVD MOZIFILM LETÖLTÉSE INGYEN

Opium-egy.elmebeteg.no.naploja.2007.DVDrip.XViD.HunDub-PREtorians
DVDRIP és DVD MOZIFILM LETÖLTÉSE A FILMEK-INGYEN.HU OLDALRÓL KIINDULVA AZONNAL

Ópium - Egy elmebeteg nő naplója DVDRIP és DVD FILM LETÖLTÉS INGYEN Ópium - Egy elmebeteg nő naplója DVDRIP és DVD FILM LETÖLTÉS INGYEN Ópium - Egy elmebeteg nő naplója (Ópium - Egy elmebeteg nő naplója )(2007-03-29) DVD dráma rövid tartalom, ismertető:
1913 Magyarország. Brenner József író-orvos története egy újkori Faust-történet. Brenner orvosként dolgozik a múlt század eleji elmegyógyintézetben. Már hónapok óta írói válságban szenved, egy sort sem képes papírra vetni. És közben a morfium rabjává válik. Egy nap új beteget bíznak rá, a huszonnyolc éves Gizellát. Az elmebeteg nő viszont csak ír és ír, ő saját naplója rabja, nem képes letenni a tollat. A fiatal nőn mind jobban elhatalmasodik a kényszerképzet, hogy egy idegen, gonosz erő költözött belé. Brenner féltékeny lesz a nőre, aki zseniálisan, megszállottan alkot. A kezdeti orvos-beteg viszony fokozatosan alakul át, orvos és beteg egymásba szeretnek, kapcsolatuk szexuális tébollyá hatalmasodik.



Rendező: Szász János, Szereplők: Ulrich Thomsen, Kirsti Stuboe, Stílus: dráma, , , Minőség: DVDRIP és DVD, Méret: 1400 Megabyte, Játékidő: 0 perc, Kiadás éve: 2007-03-29, Kiadó stúdió: EuroArts Entertainment


Megtaláltad az Ópium - Egy elmebeteg nő naplója filmet! Ingyen letöltés? Ugye eddig nem is álmodtál róla, hogy ingyen letölthetsz DiVX XViD DVD filmeket? Ingyen film letöltés csak itt az összes DVD XVID DIVX MOZIFILM.

MOZI LETÖLTÉS INDÍTÁSA, IDE KATTINTVA:

=>> Ópium - Egy elmebeteg nő naplója INGYEN LETÖLTÉS <<=

=>> Ópium - Egy elmebeteg nő naplója GYORS LETÖLTÉS <<=

=>> Ópium - Egy elmebeteg nő naplója DVD FILM LETÖLTÉS <<=

=>> Ópium - Egy elmebeteg nő naplója DVDRIP FILM LETÖLTÉS <<=

Nézd meg a Ópium - Egy elmebeteg nő naplója DVD bemutatóját most:
Sok sok egyéb sikerfilm:
Pee Wee nagy kalandja Communion A sas árnyékában Végzetes zsákmány A félelem országútján Az összes film itt van Férj és férj Egy nap New Yorkban Retrográd Leszámolás az 51-es körzetben Szuper haver
Férj és férj DVDRIP és DVD FILM LETÖLTÉSE INGYEN Egy nap New Yorkban DVDRIP és DVD FILM LETÖLTÉSE INGYEN Retrográd DVDRIP és DVD FILM LETÖLTÉSE INGYEN Leszámolás az 51-es körzetben DVDRIP és DVD FILM LETÖLTÉSE INGYEN Szuper haver DVDRIP és DVD FILM LETÖLTÉSE INGYEN
Pee Wee nagy kalandja DVDRIP és DVD FILM LETÖLTÉSE INGYEN Communion DVDRIP és DVD FILM LETÖLTÉSE INGYEN A sas árnyékában DVDRIP és DVD FILM LETÖLTÉSE INGYEN Végzetes zsákmány DVDRIP és DVD FILM LETÖLTÉSE INGYEN A félelem országútján DVDRIP és DVD FILM LETÖLTÉSE INGYEN

INGYEN FILM LETÖLTÉS Ópium - Egy elmebeteg nő naplója LETÖLTÉS DVD Ópium - Egy elmebeteg nő naplója LETÖLTÉS WAREZ WAREZ FILMLETÖLTÉS FILMLETÖLTÉS FILMEK LETÖLTÉSE FILMEK LETÖLTÉSE HONNAN LETÖLTENI FILMET GYORSAN FILM DVD DVD FILM EGYSZERŰEN LETÖLTENI DIVX FILMEK LETÖLTÉSE DIVX DIVX FILM LETÖLTÉS